We aren't popular

2013. szeptember 10., kedd

Ízelítő a következő fejezetből ;)

Tudom, hogy azt ígértem, hogy nem lesz több ilyen, de elbizonytalanodtam. A fejezet csak 5 pipa és 8 komi után jön. Sajnálom :( Szeretlek titeket!
Adam

Fáradtan szállatam ki az ágyból, a hugom mellől, és a táskámat keresve végigpásztáztam a szobát. Amikor megláttam vigyorogva kaptam fel egy nadrágot,de nem volt kedvem még a felsővel is cseszekedni, úgyhogy az ágyra dobtam.
-Vagyél fel valamit, hugi.
-Kávé!-nyög egy nagyot.
-Megyek, főzök, Gyere a konyhába-homlokon puszilom, és lemegyek az emeletről. Mivel apa gazdag, ehhez hasonló házban nőttem fel. Befordulok balra, és a szőke már ott is van a pultnál. Nekiállok kávét főzni, közben nevetünk.Egyszer csak, miközben sütöttem a tojást, két kar fonódik a csípőm köré.
-Jó reggel. Ady!
-Pezz! -fordulok meg, és megpörgetem a lányt.-Te utolsó mocskos perverz disznó!
-Szemétláda, tuskó paraszt!-a levegőbe szagol-Ugye lesz palacsinta is?-ül Niall mellé.
-Már hogy ne lenne?-Hope jön le a lépcsőn,egy szál ingben,mögötte Jade.
-Jade! Régen láttalak, kislány!-Ölelem meg Őt is.
-Anne, és Jesy?-Jade is átöleli a derekamat, én meg szokás szerint magamhoz húzom. Az egész Little Mix olyan nekem mintha ahugaim lennének. Na jó, igazából csak Jade és Pezz. De Zyanéket még sem ismertem...Na nem baj, Gratulálok, Adam :D Gyorsan végzek a kajával, és a tányérokra teszem. Mindig is én főztem Hope-ra, így tudok egyet s mást. :D Megreggelizünk, és az órámra nézek. Fél óra múlva indulnunk kéne, de mivel semmi kedvem nincs, kábé semmihez, de apát nem akarom szarba keverni. Felkapom a gépem, és felmegyek a lépcsőn. Benyitok az egyik szobába.

-Harry! Mondtam, hogy ne nyúlj a hugomhoz!- mosolyogva nézem, ahogy Harry elkapja a kezét Hope hajáról.
-Én csak...
-Muszáj beleszólnod?!-Hope nagyon ideges lesz hirtelen. Utálja, ha úgy viselkedek, mint a bátya, és nem úgy mint Adam...ahogy Ő fogalmaz :D
-Igen, muszáj, mert Harry egy szívtipró.-mosolygok.
-Hé, Adam!-Szól nekem Louis, mert belőtt egy gólt. A francba. Vesztésre állok Fifában, Hope miatt?! Ezt még megkeserüli!

-Nem, uram.-hajtom le a fejem. Ekkora bajban sem voltam még.
-Világosan elmondtam, Adam. A fiúknak csak olyan kapcsolatuk lehet, amire a Modest rábólint. Nem érti, maga?!-a pasi elhízott, és a feje olyan piros, mintha most fejelte volna meg a spagettis-tálat.
-De,uram...Ők is emberek, nem?
-Nem, Adam, nem. Ők a One Direction. Azonnal szüntesse meg ezt a kapcsolatot!-a pasi az asztalra csap. A picsába...

2013. augusztus 30., péntek

Chapter 2

HUH! Köszönöm szépen a komikat. Istenem, de imádlak titeket :) Ezt a fejezetet, ezáltal a történetemet is egy olyan személynek szeretném ajánlni, aki támogat az írásban. Akit gyyűlölnöm kéne, de képtelen vagyok rá, mert olyan jó arc. aki gyűlölt, aztán rájött h jó fej vagyok :) Alice, szeretlek <3

Mi a szar? :O

A metró felé vezető úton kihalásztam a táskámból a gépem, és elkezdtem fényképezni az utca népét.
-Adam, te mit csinálsz?-néz bele a lencsémbe Harry, így megalkotva egy tökéletes képet.
-Szokásom csak úgy fényképezgetni.
-És még nem vertek meg miatta?-nevet Louis.
-Nem, de már kergettek meg. Azt hitték, hogy magándetektív vagyok.
-És mit csináltál?-néz rám nevetve Harry.
-Futottam.-nevetek.-Fiúk, nem bírtam nem észre venni, hogy Harry megsimogattad Louis combját. Van valami köztetek?
Ellövök egy képet kettejükről. Mind a kettőnek olyan "Hülye vagy?!" feje van.
-Nincs. Csak a legjobb barátok vagyunk. Nehogy azt mond, hogy te is egy Larry Shipper vagy-nyújtja ki fenyegetően az újját rám Louis, amin elnevetem magam.
-Hülye vagy? Azt se tudtam, hogy mi az a One Direction. A Larry Shippert is csak azért vágom, mert a szünetben rátok Google-ztam.-mosolygok tovább. Veszek két metrójegyet az automatánál. Átadom a fiúknak.
-Adam, én is kérdezhetek?
-Persze, Harry.-körülnézek, és amikor nem látok senkit akkor átugrom a korlátot.
-Te mi a francot csinálsz?-Louis bedugja a jegyé az autómata lyukasztóba, és átsétál a korláton.
-Nem fogok fizetni ezért.-a nyakamba akasztom a gépemet, és körbemutatok.
-Adam, a kérdésem az, hogy ki az a Hope?
-Hope..az én kicsi hugocskám. A hozzáérsz, megöllek.-kacsintok.
Louis és Harry felnevetnek.A metró megérkezik, mi felszállunk,én meg szokás szerint nyúlok az iPodomért.
-Mit hallgatsz?-ül le mellém Louis.
-Még fogalmam sincs. -végignézem a playlistjeimet, de semmi különösebben a hangulatomhoz illő zenét nem látok, úgyhogy elkezdem végignézegetni a gépemen a képeket.Majd amikor a metró a megállómhoz közelít, felállok. Harryt keresem a szememmel, de nem találom.
-Hol van Harry?-nézek Louisra. Megrántja a vállát, és ő is körülnéz. Harry egy lánnyal fényképezkedik. Megforgatom a szemem, és lerántom a metróról...
-Nem hallottam az utolsó számjegyét! Most hogyan hívjam majd fel?- Harry lebiggyeszt az ajkát. Felnevetek.
-Telefonon.-nevetek tovább, mire Louis elkezd visítani a nevetéstől.
-Chhh-Harry eljátsza a sértődöttet, és nekiindul a mozgólépcsőn, de mivel orrát fent tartja, felesik a lépcsőre. Louis már a combját üti, úgy nevet, és Hazz sem bírja visszatartani a nevetését. Az egész metró minket néz.Fellökdösöm Louist a mozgólépcsőre, aki olyan mint egy hal, mert már nem jön ki hang a torkán.
-Louis, a retaldált fóka nem szexi!- rúgok bele egy aprót, mire herén vág. Meggörnyedek, és fefejelem a lépcsőt. hazza felettünk ülve elkezd nevetni, és felolvassa a rekám táblát: "A sós mogyoró a legjobb csemege" Mi van Adam, S.O.S mogyoró?-visítunk a nevetéstől, és épphogy csak le tudunk ugrani a lépcsőről. Kilépünk az utcára, és folytatom a fotózást.
-Adam...merre laksz?- A két angol fiú úgy néz rám, mintha én lennék a megváltó.
-Utánnam, közlegények!-vágom magam vigyázzba, és szalutálok. A fiúk is összecsapják a sarkukat, majd elindulunk a lakásom felé.
*lakásomban*
-azt a jó büdös Istenit!- Hazza kiakad a konyhám látványán. Hát nem vagyok egy rend szerető ember.
-Na most meg mi van?- Louist lefoglalja a laptopom áttanulmányozása.
-Szerintem Adam Lassangne-ja életre fog kelni.-kijövök a szobámból, és az említett kajára pillantok.
-Az chilis bab...volt-beletúrok a hajamba, és nevetek.-Na, húzz a konyhából.-röhögök tovább, amikor a fiú lesokkolt arcára nézek.
-De itt egy szoba sincs, ahol ne lenne kupi!-ugrál hisztizve Harry. Majd sértődötten kiviharzik mellettem, kivágja a bejárati ajtót, és leül a küszöbre. Nevetek egy sort, majd visszamegyek a szobámba. Összedobálom a cuccaim egy táskába, meg egy kicsit "komolyabb" szerelést is, hiszen holnap a fiúknak interjújuk van, és mégsem jelenhetek meg ott úgy mint egy lecsúszott alkoholista.Aztán bedobálom a piáimat. Végül a kamerámat, a pótaksit, a telefontöltőt, és kész is vagyok. Büszkén rugom be az ágy alá az egyik ingemet. Isten vagyok. Még rendet is raktam! Fütyürészve magyek ki a szobámból. Tomlinson mellé lépek, aki éppen lázasan nézegeti a portfóliómat.

-Az...Adam, te nagyon jó fotós vagy!-lepődik meg. Elvigyorodok.

-Meghat a meglepődöttséged, sőt, egyenesen fáj. Na, menjünk inni. De izibe!-úgy beszélek, mint a nagyi, és a vállamra kapom a táskát.

-Harreh, te mi a francot csinálsz?

-Sztrájkolok.-teszi karba a kezét Harry. Átlépem.

-Styles, ha nem szállsz le a köszöbömről, belölkel, és rád zárom az ajtót.-Fenyegetem meg. Harry elkeseredett képet vág, és olyan gyorsan pattan fel, mint a villám.

-Na, azért.

*fiúk lakásában*

-Szóval-teszem le a táblát az asztlra-ez az Alkoholi lényege.

-És ki veszít?-hazza csillogó szemmel nézi az alkoholos társasjátékot, maga előtt a poharat, és az asztalon felsorakoztatott piákat.

-Aki elsőnek dől ki. Vagy aki...nem tudom, mindig nyerek-vakargatom meg a tarkómat. Tommo És Niall kijönnek végre a konyhából. Gyorsan elmondom a szabályokat, és elkezdünk játszani.

*másnap reggel*

Nincs rajtam póló. Jó, soha nem szokott lenni. De ezt most így külön észrevettem. Nem nyitom ki a szemem, mert akkor jobban érezném azt, hogy alig aludtam. Még egy kicsit sziesztázok.Hirtelen egy óriási csattanást érzek az arcomon. Kipattanak a szemeim.

-Hope! Te mi a szart keresel itt?-egy mozdulattal kilököm a hugom az ágyamból. Nagyot koppan, és felkiált.

-Tegnap este hívtalak mert egy napon át nem voltál képes felvenni a telefont!-visszakászálódik mellém, és a mellhasomra hajtja a fejét.

-Nem ez a kérdésem! Miért kaptam a pofont?-simogatom a haját.

-Mert azt hittem, hogy Harry vagy.

-Látsz bárhol göndörséget? Béna vagy,

-Te meg egy hatalmas lúzer.-vigyorog rám, mind a 32 fogát megmosva. Homlokon puszilom.

-Hiányoztál.

-Te is. Nagyon-még szorosabban húz magához. A szobaajtó kivágódik, és a szőke egy serpenyővel a kezében áll előttünk.

-MEG...Huhh...ja, már megilyedtem-hajtja le ideiglenes fegyverét Niall. Felnevetünk. Na, úgy látom a mai napon is megvan a kellő ökör-faktor :D

Adam

2013. augusztus 28., szerda

Chapter 1

Meghoztam! Első fejezet :D Remélem tetszik. Nem szoktam ilyen lenni, de csak 3 komi után jön a következő, és akkor soha többé nem lesz ilyen :) Jó olvasást! Csók :*

First day in Modest!

Összeszedtem magam az apámmal való telefonbeszélgetés után. Elszívtam egy cigit, összeszedtem a gépemet, felmarkoltam egy adag oreot, majd bevágtam magam után a lakásom ajtaját. Ipodot benyomtam, majd lefutottam a metróig. egyre jobban kezdem megszokni a nagy várost. Habár Londont jobban szerettem. Továbbra is a Highway To Hell-t hallgattam, majd a metrón eszembe jutott Hope. Na sebaj, gondoltam majd hív.A metrón ütöttem az ütemet a lábamon, majd elkezdtem beállítgatni a gépem. Elcsúsztam egy megállót, de mivel késésben voltam, nem tehettem mást, mint elkezdeni szaladni. Egy kicsit meglökdöstem az embereket, de azért szeretem LA-t, mert itt nem nézik hülyének az embert, ha fényképezőgéppel végigfut az utcán. Lihegve állok meg az iroda előtt. Benyomom a forgóajtót.
-Adam!-Apa az előtérben vár rám. A karórámra nézek. 9:05.
-Szia! Merre kell menni?-odamegyek apához, és a térdemre támaszkodva lihegek.
-Egyenlőre sehova... Még el kell mondanom neked a munkakörödet.-Apa a lift felé terel engem.
-Fotós vagyok.-forgatom meg a szemem.
-Fotós és menedzser. Átküldtem az anyagot...-apa rám pillant, és megnyomja a hívógombot.-Nem olvastad el az anyagot?
Megrázom a fejem és belépek a liftbe.
-Te gondoskodsz a fiúk összes képéről. Te küldöd rájuk a paparazzókat, te készíted fel őket a fotózásokra, és..
-A teájukat is meg kell főznöm?-ironizálok. Apa rám kapja a pillantását.
-Adam, 3 éve dolgozom ezekkel a fiúkkal. Ne cseszd el.
-Jól van.-elkezdem megenni a maradék oreómat. Kiszállunk a liftből. Egy profi fotóstúdióban találom magam. Mindig itt fotózunk. 5 fiú van még a teremben.
-Sziasztok!-apa integet, erre az 5 srác körénk gyűlik.-Bemutatom a fiamat.
-Adam vagyok-mondom tele szájjal.Be se mutatkozzatok. Úgyis elfelejtem-beletúrok a hajamba, és ledobom a táskámat az egyik asztalra.
-Adam...-apa csak megcsóválja a fejét, majd az órájára néz.-Tudjátok, most el kel utaznom egy időre. Kb. 3 vagy 4 hét. Sajnálom. Adam, Hope majd beáll neked segíteni. Sziasztok!-apa visszaszáll a liftbe. A stylist odajön hozzám, a fiúk meg elmennek, és tovább baromkodnak.
-Szia, Lou vagyok. -kezet rázunk, és én is bemutatkozok.-3 féle összeállítás lesz,vidám képeket szeretnének.-mosolyog.
-Oké, megoldhatjuk. -mosolygok vissza. Szimpi.
-Anya..pisilni kejj.-egy kislány csoszog oda hozzánk, és Lou felsőjét rángatja.
-Sajnálom, Adam most el kell mennem.-vigyorodik el Lou, és felveszi a kislányt.
-Na akkor-csapom össze a tenyerem és előveszem a gépem a táskámból. Bekapok még egy oreót.
-Igen?-egy bongyori hajú fiú figyel csak rám.
-FIÚK!-kiáltom el magam. Mindenki figyelme rám irányul.-Köszönöm. Álljatok oda-mutatok a zöld háttérre.
-Adam, igaz?-egy szőke fiú rám mosolyog.
-Igen.
-Éhes vagyok.
Megforgatom a szemem. Ez óvóbácsinak néz engem?! Odadobom neki a maradék kekszemet. Míg elmajszolja a fürtös támad be.
-Adam!-ütögeti meg a vállam, mert épp a fényeket állítom be.
-Tessék?
-Paul mindig szokott betenni zenét. Az segít az ellazulásban-vigyorog. Elmegyek az iPodomért, és kirántom a fülhallgatót. A Highway To Hell betölti a teret. Nesze nektek zene, majmok. Letérdelek a fiúk elé, és ellövöm az első képet.

-Remek.-nézem vissza.-Most akkor-fókuszálok újra-Őrüljetek meg!

A fiúk elkezdenek pofákat vágni.Nevetve lövöm el a következő képeket.

-...most mindenki mutasson szívecskét..fürtös, ez nem szívecske...

-Harry. Harry vagyok. És ez egy Peace jel.

-De a Peace jel nem szívecske Hazz.-nevet egy összevissza hajú fiú-Louis vagyok.

-Én meg még mindig Adam.-Közelebb mászok a fiúkhoz, és egy teljeden lehetetlen pózban fényképezem le őket.

-Nem fáj?-aggódik az egyik srác.

-Ne is törődj Liammel. Mindig aggódik.-mosolyog az Oreo-tolvaj-Niall vagyok.

-Nem,-nevetek-te egy sütiszörny vagy.-nevetek.

A fiúk Niallra néznek, aki megrántja a vállát.

*pár óra múlva*

-És...ez az utolsó-felállok és leporolom a nadrágom.A táskámhoz megyek és előveszem az iPodom. Megnyitok egy jegyzetet.Visszafordulok a fiúk felé, akik a kanapén ülnek.

-Mi a mai program?-nézek rájuk,és törökülésben eléjük ülök.

-Ma? Ma még nem terveztünk semmit.-rántja meg a vállát Louis.

-Nekem este randim van Perrie-vel-mosolyog Zyan.

-Liam meg én vásárolni megyünk.-mosolyog Niall.

-Vegyetek sok kaját-felfirkantom ezt is. A fiúk nevetnek.

-Tommo!-simítja meg Hazza Louis combját.-Nem hívjuk át Adamet?

-De-Louis rám pillant-Van dolgod estére?

-Semmi-rázom meg a fejem, és elteszem a kütyüt.

-Akkor...átjössz hozzánk? Úgy gondoltuk, hogy megnézünk egy filmet, pizzát eszünk, és berugunk.

Elgondolkozom. Ma tényleg nincs semmi dolgom, de ők nem a barátaim. Ügyfelek. Nem rúghatok be az ügyfeleimmel. Másfelől apa büszke lenne rám, hogy jóban vagyok az ügyfeleimmel.

-Nos, metróztatok már? Mert akkor elugrunk hozzám, összeszedem a piáimat, és benne vagyok.-nevetek.

-Persze, hogy metróztunk. Köszi, Adam.-mosolyog Harry.

-Sokkal jobb menedzser vagy, mint számítottunk rá.-mosolyog rám Liam is.

-Jut eszembe. Zyan, a moziban nem küldök rátok papparazzókat, viszont utánna egy párat muszáj lesz. És-nézek Niallra meg Liamre-Rátok is küldök egy párat.

-Te..elmondod, hogy mikor küldesz ránk papparazzókat?-lepődik meg Liam.

-Persze. Ti is emberek vagytok, Kell a magán szféra. Mondjuk, egy óra vásárlás, meg negyed óra a mozi után?

A fiúk leesett állal bámulnak rám, miközben szétküldöm az sms-eket a papparazzóknak, akiknek a számát apa e-mailben küldte át.

-Esküszöm, te egy áldás vagy.-suttogja Niall.

Megrántom a vállam. apa ennek nem fog örülni, de nem igazán izgat.Zyannel lemegyünk cigizni, közben rájövünk, hogy mi9 simán ismerhetnénk egmást, hiszen a hugom meg a barátnője együtt laknak. A többiek is utánnunk jönnek, Harry kezében ott van a táskám. Elköszönünk a többiektől. Majd a metró felé vesszük az irányt.

Adam.

Bevezetés és szereplők

Két testvér. Hope Higgins és Adam Higgins. Ők a történetünk főszereplői. Adam 20 éves, és az apjával dolgozik együtt a Modest! nevű maneger cégnél. Hope 17 éves, és a legjobb barátnőjével, Perrie Edwardsal él együtt. Egészen addig amíg meg nem unja, hogy egyedül van, és Adammel költözik össze. Mindeközben az apjuk új munkát kap. One Direction. Adam lesz a hivatalos fotósuk. Hope pedig Adamnek fog segíteni.
Mi lesz velük? Helyrejön Adam és az apja közti kapcsolat? És sikerül-e a két fiatalnak fenttartani a banda imidzsét? Vagy végre lehull a lepel?
Ők nem akarnak híresek lenni. Nekik nem ez az életük...Vagy mégis?
We aren't popular.

Ízelítő ;) :

*10 évvel ezelőtt*
{Adam}
-Adam-suttogja Hope. Az ágyamban fekszünk, ő szorosan hozzám bújva.
-Igen?- belepuszilok a húgom hajába, hogy megnyugodjon.
-Ha most anya meg apa elválnak, akkor mi is elválunk?-húgom gyönyörű, kék szemei rettegve néznek rám.
-Dehogyis. Soha nem válunk el-húzom szorosan magamhoz húgomat.-Soha.

*Napjainkban*
{Adam}

Reggel fél kilenc, azaz fél órája kellett volna kelnem. Kikelek az ágyamból. Azonnal az iPodom után nyúlok, és max erőn bömböltetem a Highway To Hell-t. Elmosolyodom, felkapok egy fekete szakadt farmert, és egy fekete pólót.. Megiszom a reggeli kávémat, közben megnézem a nem fogadott hívásaimat. Hope-tól jött három, majd útközben felhívom. Apától négy, de még tegnap este. Akkor őt visszahívom.
-Hallo? Paul Higgins.
-Csáó,apu.
-Adam? Baj van?
-Tegnap hívtál.
-Meg írtam egy sms-t is. Ma hozd magaddal a gépedet.
-Minek?
-Mert ma nem tudunk fényképezőgépet biztosítani, és ma egy nagyon fontos fotózásod lesz.
-Ok. Csak ennyit akartál?-bedobom a bögrém a mosogatóba és felveszem a fényképezőgépem az asztalról.

Szereplők:

Név: Hope Higgins
Kor:17 év
Születés:1996. 03. 05
Csillagjegy: Halak
Családi állapot: Egyedülálló